Művészek

TÖRÖK MÓNIKA

A festészettel a húszas éveimben kezdtem el komolyabban foglalkozni.

Kezdetben elsősorban tájképeket festettem, személyes inspirációk és fotók alapján. A természet jelenléte már akkor is meghatározó szerepet játszott az alkotásaimban – a csend, a tágasság, a fény és az élő világ hangulata mindig is mélyen megérintett.

Művészi fejlődésemben fontos szerepet játszott, hogy rendszeresen részt vettem a Magyar Képzőművészeti Egyetem regionális tehetségkutató programjaiban. Az ott tanító festőművész tanárok támogatása, szakmai iránymutatása és bátorító jelenléte sokat jelentett számomra ezekben az években.

Ezt követően az élet más irányba terelt – a körülmények úgy alakultak, hogy hosszú időre félre kellett tennem a festészetet. Több mint huszonöt évig tetoválóként dolgoztam, ami szintén kreatív tevékenység, és rengeteget tanított az emberi testtel való vizuális munkáról, az aprólékosságról, a színek és formák másfajta alkalmazásáról. Mégis, a festészet mindig ott maradt bennem, valahol mélyen, mint egy el nem feledett belső hívás.

Az elmúlt másfél évben újra visszataláltam ehhez a híváshoz. Ismét festeni kezdtem, eleinte óvatosan, majd egyre mélyebb elköteleződéssel.

A festészet ismét a belső világom kifejezésének elsődleges médiumává vált. A korábbi figuratív, természetközeli ábrázolásból fokozatosan az absztrakt felé fordultam. Ez a kifejezésmód nagyobb szabadságot ad számomra abban, hogy a bennem zajló lelki és szellemi folyamatokat közvetítsem – a képeim így a múlt emlékeit, az átélt élmények lenyomatait és a jövő felé irányuló vágyakat egyaránt hordozzák.

Alkotásaimban arra törekszem, hogy egy-egy pozitív kicsengésű érzést, hangulatot jelenítsek meg – színeken, formákon és kompozíciókon keresztül.

Fontos számomra a pillanat megragadása, annak a sajátos misztikumnak a felfestése, amit egy adott belső állapot vagy élmény hordoz.

Hiszem, hogy minden képben ott lehet valami személyes és valami egyetemes is – egy érzés, amit talán más is ismer, de sosem pontosan úgy, ahogyan én.

1998-ban önálló kiállításom nyílt a táti Művelődési Házban, és hosszú szünet után 2025-ben ismét bemutatkozhattam a nagyközönség előtt az A.P. Art Gallery budapesti tárlatain.

Az itt megrendezett "Blossom" pályázat különösen fontos mérföldkő volt számomra – egyfajta belső kibontakozási folyamat indult el általa. Megerősítést kaptam abban, hogy az utam újra a festészet felé vezet, és hogy van mondanivalóm, amit képekbe tudok önteni.

A jövőben szeretnék még mélyebbre menni ebben a folyamatban – megtalálni azokat a formákat és kifejezőeszközöket, amelyekkel egyensúlyt teremthetek múlt és jövő, érzés és forma, emlék és lehetőség között. A festészet számomra nemcsak önkifejezés, hanem kapcsolódás is – a természethez, önmagamhoz és másokhoz egyaránt.

BALOGH ANDREA

Balogh Andrea festmények

KADRA VALÉRIA

PÜSPÖK ANITA

STENGER GYÖRGYI

Török Mónika festmények

Vendégművész

Guitar in @visitorband
Singer of @pseudonaturaleofficial
Producer
Songwriter 

Kántor Kata / Jelenlét színház

Koreográfus

Performance előadások kurátora

A.P. Art Gallery alapítója, tulajdonosa

A galéria állandó kiállításán absztrakt festményei és természeti installációs alkotásai tekinthetők meg.

"A természettel való kapcsolatunk kérdései, a fenntartható gondolkodás pszichológiai és filozófiai megközelítése foglalkoztat. Projektjeimben a mikro- és makrovilág és a folyamatos változás összefüggéseit fordítom le absztrakt nyelvre, és rendezem a véletlenszerűséget.
E gondolatok szövésének eredményeként az egyik mű a másikból folyamatosan születik, de a folyamat lényeges eleme az időfaktor, a pillanat megélése. Az alkotások mindig azt tükrözik, hogy éppen hol tartok ebben a folyamatban."