Művészek

TÖRÖK MÓNIKA

A festészettel a húszas éveimben kezdtem el komolyabban foglalkozni.

Kezdetben elsősorban tájképeket festettem, személyes inspirációk és fotók alapján. A természet jelenléte már akkor is meghatározó szerepet játszott az alkotásaimban – a csend, a tágasság, a fény és az élő világ hangulata mindig is mélyen megérintett.

Művészi fejlődésemben fontos szerepet játszott, hogy rendszeresen részt vettem a Magyar Képzőművészeti Egyetem regionális tehetségkutató programjaiban. Az ott tanító festőművész tanárok támogatása, szakmai iránymutatása és bátorító jelenléte sokat jelentett számomra ezekben az években.

Ezt követően az élet más irányba terelt – a körülmények úgy alakultak, hogy hosszú időre félre kellett tennem a festészetet. Több mint huszonöt évig tetoválóként dolgoztam, ami szintén kreatív tevékenység, és rengeteget tanított az emberi testtel való vizuális munkáról, az aprólékosságról, a színek és formák másfajta alkalmazásáról. Mégis, a festészet mindig ott maradt bennem, valahol mélyen, mint egy el nem feledett belső hívás.

Az elmúlt másfél évben újra visszataláltam ehhez a híváshoz. Ismét festeni kezdtem, eleinte óvatosan, majd egyre mélyebb elköteleződéssel.

A festészet ismét a belső világom kifejezésének elsődleges médiumává vált. A korábbi figuratív, természetközeli ábrázolásból fokozatosan az absztrakt felé fordultam. Ez a kifejezésmód nagyobb szabadságot ad számomra abban, hogy a bennem zajló lelki és szellemi folyamatokat közvetítsem – a képeim így a múlt emlékeit, az átélt élmények lenyomatait és a jövő felé irányuló vágyakat egyaránt hordozzák.

Alkotásaimban arra törekszem, hogy egy-egy pozitív kicsengésű érzést, hangulatot jelenítsek meg – színeken, formákon és kompozíciókon keresztül.

Fontos számomra a pillanat megragadása, annak a sajátos misztikumnak a felfestése, amit egy adott belső állapot vagy élmény hordoz.

Hiszem, hogy minden képben ott lehet valami személyes és valami egyetemes is – egy érzés, amit talán más is ismer, de sosem pontosan úgy, ahogyan én.

1998-ban önálló kiállításom nyílt a táti Művelődési Házban, és hosszú szünet után 2025-ben ismét bemutatkozhattam a nagyközönség előtt az A.P. Art Gallery budapesti tárlatain.

Az itt megrendezett "Blossom" pályázat különösen fontos mérföldkő volt számomra – egyfajta belső kibontakozási folyamat indult el általa. Megerősítést kaptam abban, hogy az utam újra a festészet felé vezet, és hogy van mondanivalóm, amit képekbe tudok önteni.

A jövőben szeretnék még mélyebbre menni ebben a folyamatban – megtalálni azokat a formákat és kifejezőeszközöket, amelyekkel egyensúlyt teremthetek múlt és jövő, érzés és forma, emlék és lehetőség között. A festészet számomra nemcsak önkifejezés, hanem kapcsolódás is – a természethez, önmagamhoz és másokhoz egyaránt.

Török Mónika festmények

BALOGH ANDREA

Balogh Andrea festmények

BODA SZILVIA

Boda Szilvia fotói az emberi test formáinak végtelen variációit örökítik meg, új, kihívó nézőpontokat teremtve. 

PÜSPÖK ANITA

Vendégművész

Guitar in @visitorband
Singer of @pseudonaturaleofficial
Producer
Songwriter 

Kántor Kata / Jelenlét színház

Koreográfus

Performance előadások kurátora

Galériánk esemény és látványfotósa

Fotóművész

Képzőművész

A.P. Art Gallery alapítója, tulajdonosa

A galéria állandó kiállításán absztrakt festményei és természeti installációs alkotásai tekinthetők meg.

"A természettel való kapcsolatunk kérdései, a fenntartható gondolkodás pszichológiai és filozófiai megközelítése foglalkoztat. Projektjeimben a mikro- és makrovilág és a folyamatos változás összefüggéseit fordítom le absztrakt nyelvre, és rendezem a véletlenszerűséget.
E gondolatok szövésének eredményeként az egyik mű a másikból folyamatosan születik, de a folyamat lényeges eleme az időfaktor, a pillanat megélése. Az alkotások mindig azt tükrözik, hogy éppen hol tartok ebben a folyamatban."