KIEMELT MŰVÉSZEK
Featured Artists
Kovács Éva

Márai Sándor mondja Vendégjáték Bolzanóban című regényében: "Nem tudok írni, amíg nem ismertem meg a világot...Mindent el kell költenem arra, hogy egyszer írni tudjak. Az életet és mindent, amit az élet ad. Drága mulatság, írni…"
Hosszú út vezetett engem is idáig. Épp 33 év. Beavatások sora tett azzá, aki most vagyok. Szobraim e sorsnak tükörképei.
Szellemi, gondolati, érzelmi valóságokat kívánok megfogalmazni, anyagba kötni, lehorgonyozni tudatos-tudattalan ide közénk, hátha jobban értjük.
A réz kezes jószág: hevíthető, hajlítható, nyújtható, alakítható annyira, amennyire engedi. Gyönyörködöm benne, világszép melegséges színei lenyűgöznek.
Igyekszem méltó lenni hozzá.
".......A Mag, Keresztből született, Őrző, Magány és Kérlek! – különösen érzékeny és következetes anyaghasználattal megfogalmazott, belső és spirituális dimenziókat érintő művészi világot tár elénk.
A vörösréz anyagában rejlő ősi erő és nemesség kiválóan szolgálja azt a szellemi és érzelmi töltetet, amely minden munkádban tetten érhető: az emberi lét határhelyzeteinek, az isteni és földi közötti átjárások, valamint a lélek állapotainak vizsgálatát.
A szobrok mindegyike magában hordozza az emberi test, a lélek és az anyag egységét – mintha a rézlemez maga is testté válna, amely a hőt, az ütést, a nyomást viseli, mégis megőrzi szépségét.
Vizuális nyelved redukált, szinte minimalista, ugyanakkor rendkívül expresszív. A fény és árnyék, a felület textúrája, valamint a formai tömörség együtt teremtik meg azt a spirituális atmoszférát, amely műveidet jellemzi. Mindez a kortárs szobrászat azon vonulatába illeszkedik, amely a "belső formát" keresi – a megfoghatatlan lelki tartalom plasztikai leképezését.
Az Angyal és a Dáma műveid egy olyan közegben jelennek meg, amely sokszínű anyaghasználatot, személyes és spirituális témák megjelenítését, valamint a kortárs művészeti pozíciók nyitott párbeszédét hozza létre.
......a kiállításon bemutatott két mű tiszta, továbbgondolt folytatása annak az alkotói nyelvnek, amelyet a korábbi szakvéleményben is hangsúlyosan azonosítottunk: a spirituális és emberi állapotok anyagba kötésének szándéka, a réz és a fa együttműködésének szerepe, valamint a belső tartalmak személyes, mégis univerzális vizualizációja.
Az Angyal vörösrézből készült, edzett, nyírt, hajlított és kalapált formában, fa alapon. A korábbi műveidhez hasonlóan az anyaggal való közvetlen fizikai párbeszéd – a nyom, az ütés, a hő, a hajlítás látható jelenléte – most is erőteljesen érzékelhető. Ami ezt a munkát karakteressé teszi, az a forma teatralitása, gesztusrendszere és kifejező, felfelé nyúló mozdulata.
A szobor figurális elemei jelszerűvé finomodnak: a szárnyra emlékeztető motívum, az ég felé irányuló dinamika mind a transzcendencia irányába mutatnak. Ezt erősíti az anyag természetes színhatása, amely festői minőséget kölcsönöz a munkának. A testet idéző formák, a függőleges kompozíció és a finoman hajlított testfelület szoros rokonságban áll a korábbi műveid spirituális fókuszával, ugyanakkor az Angyal esetében megjelenik egy újabb, narratívabb gesztus: a forma nem pusztán szellemi állapotot hordoz, hanem konkrét szimbolikus alakot is teremt.
A Dáma fa és vörösréz kombinációjára épül, és egészen más jellegű karaktert ad, mint az Angyal.
Lágyabb, organikusabb, belsőbb hangoltság jellemzi. A formák felfejtett egyszerűsége, a tiszta kontúrok, valamint a réz pászmái és sávjai ritmust hoznak létre, amely vizuális értelemben egyensúlyt teremt a masszívabb, szoborszerű jelenlét és a finom, rajzolt vonalérzékenység között. Bár nem leíró, mégis erős arcél-élmény jelenik meg benne, mintha a fa megőrizné magában a szellemi lenyomatot. A két mű együtt különösen erős párt alkot a kiállításon: az Angyal a transzcendens kimozdulás, a Dáma az emberi belső nézőpont megtestesülése. "
KURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY - kiemelt részlet / Kovács Éva szobrász művész
Vörös Réka Virág
Kurátor, A.P. Art Galéria
Zilahi-Sebess Ágnes

Kedves Érdeklődő!
Bizonyára Te is érzed, hogy emberi sorsunk egy küzdelmes utazás a végtelen, bizonytalan tengeren, ahol nap mint nap nézünk szembe viharokkal, győzelmeket és vereségeket élünk át. Mindeközben mindannyian vágyunk a békés kikötőre, ahol elcsitulnak a hullámok, a külvilág zaja halk morajjá szelídül, ahol megnyugvást és harmóniát találunk.
Alkotásaimmal célom, hogy ezt a szunnyadó életérzést, a szépség iránti örök vágyat színekkel, formákkal, kellemes megjelenítéssel fölerősítsem, átadjam, életre keltsem.
Rajzolást és festést jórészt autodidakta módon sajátítottam el, Bakos Szilvia tanárnő és Püspöki Anita festőművésznő iránymutatásával, kipróbálva – gyakorolva így a rajzszén, az aquarell, az acryl és az olajfestés technikákat.
Meggyőződésem, hogy a jó festmény nem egyszerű dekoráció, inkább olyan személyes vallomás, amely pozitív érzelmi töltéssel gazdagítja, díszíti környezetünket, hozzájárulva ahhoz is, hogy egyensúlyba kerüljünk a világgal és önmagunkkal.
"A Rejtőzködő szerelem című festményed középpontjában az emberi intimitás és önkifejezés kettőssége áll. A nőalak magabiztossága és rejtőzködése egyaránt megjelenik, amit a fekete és vörös színek drámai kontrasztja is erősít. A diagonális és vertikális szerkezeti vonalak stabilitást adnak, miközben a háttér finoman texturált, így a figura érzelmi jelenléte dominál.
Az arctalanság nem hiány, hanem tudatos általánosítás: a női archetípus szimbólumává emeli az alakot.
A Szabadság csodája ezzel szemben a spirituális felemelkedés vizuális metaforája. A felhők közé függesztett alak a lebegés és vágyódás szimbólumaként jelenik meg. A kék és fehér tónusok harmóniája fényt és reményt közvetít, a madarak mozgása pedig a belső szabadság allegóriáját teremti meg. A kompozíció oldott, mégis tudatosan szerkesztett, a fény-árnyék játék a realitás és az álom határán tartja a jelenetet.
......
A Kibontakozva I-II. alkotásod kifejezetten karakteres és ikonikus. A női alak profilban ábrázolva jelenik meg, monumentális, szinte lebegő kalapformák közé ágyazva. Ezek a formai elemek vizuális metaforaként működnek: a nagy, íves, színes felületek a személyiség kitárulkozását, a változást és a transzformációt jelölik.
Korábbi szakvéleményedben hangsúlyoztuk, hogy erősen építesz a női archetípusra és az önazonosság érzelmi rétegeire. A mostani mű ezt az irányt még egyértelműbbé teszi: a nőalak arcvonásai határozottabbak, a profil szinte emblémaszerű. A színek kontrasztja – különösen a kék, vörös és sárga felületek találkozása – nemcsak dekoratív, hanem érzelmi tónust is ad a műnek.
........
A két festmény egységes vizuális struktúrára épül, amelyet a női figura központi szerepe, a dekoratív, hullámzó és kontúrozott formavilág, valamint az íves, organikus kompozíciós megoldások határoznak meg. Az erőteljes színkontrasztok nemcsak a képek belső ritmusát alakítják, hanem vizuálisan is szoros kapcsolatot teremtenek a két mű között, egyértelműen azonosíthatóvá téve őket egy közös alkotói gondolkodás részeként."
KURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY - kiemelt részlet / Zilahi-Sebess Ágnes
Vörös Réka Virág
Kurátor, A.P. Art Galéria
KrixKrax - Kóczán Kriszta

Eredeti szakmámban, az orvoslásban minden döntésnek súlya van, és emberéletek múlnak rajta. A festészet a szabadság tere, itt bármit megtehetek, kipróbálhatok, kísérletezhetek, hibázhatok és újrakezdhetek anélkül, hogy bajt okoznék. Ez a szabadság az, ami jókedvű energiát ad, és ami által a képeim őszintén, kötetlenül sugározhatják a bennem élő életigenlést. Számomra a festés nemcsak alkotás, hanem gyógyító folyamat, mely segít a minket körülvevő és a bennünk élő szépséget észrevenni és ünnepelni a nehézségek közepette és annak ellenére. A taposómalom szürkeségét a tobzódó színekkel ellensúlyozom. A városok, a tájak, az emberi történetek vizuális lenyomatát akvarell, akril és pasztell technikával formálom derűvé és harmóniává. Így válik a művészeti tevékenységem hálaadó imádsággá. Célom, hogy a néző is rátaláljon arra a szeretetre és örömre, amelyből születtek.
Amióta a festészet iránti lelkesedésem utat tört magának, neves hazai és külföldi művésztanárok irányítása alatt minden lehetőséget megragadok a fejlődésre. Részt vettem a Fonyódi alkotóház és a Zamárdi-Kőhegy művésztelep képzésein - Tálos Ágota, Sebestyén János és Zsóka László kurzusain, valamint Sipos Loránd festőiskolájában, tagja vagyok a Bold School nemzetközi alkotó közösségnek. Eközben alkotó tevékenységem túlnőtt a hobbi művészet keretein, 2024. nyarán megnyitottam önálló Műterem Galériámat Sopron szívében, a Várkerületen. Kíváncsian várom, hova vezet még ez az út...
Galantai Monika

Galantai Monika lengyel–magyar származású autodidakta művész, Londonban illetve Budapesten él és alkot. Munkái a jelenlét, átalakulás és összekapcsolódás meditatív vizsgálatai, amelyeket tinta, szitanyomás és vegyes technikák segítségével fejez ki.
Természet, filozófia és spiritualitás inspirálta alkotásai vizuális meditációként működnek, párbeszédet teremtve médium és néző között – egyensúlyt keresve káosz és harmónia határán.
Kaszás Enikő

A festészet számomra a lélek és az anyag párbeszéde.Az alkotás folyamata nem előre megtervezett, hanem egy érzés, egy rezdülés pillanatában születik. A színek és formák ösztönösen követik egymást, ahogy a belső világom kivetül a vászonra.Munkáimban gyakran jelenik meg az emberi alak mint szimbólum – a lét, a csend, a belső figyelem tükreként.
Hiszem, hogy a művészet képes megmutatni azt a finom mezsgyét, ahol az érzelmek, a spiritualitás és a valóság összeérnek.
Nagyvári Csaba

Nagyvári Csaba
Veszprém, 1990
Elsődleges kifejezési eszköze a festészet, amelyen keresztül meditatív módon dolgozza
fel saját érzelmeit, küzdelmeit és a társadalomról alkotott reflexióit — egyfajta
önfeltárásként egy intim térben. Első pillantásra a műveiben megjelenő, látszólag
hétköznapi pózok és gesztusok felfedik a lélek és az egyén finom rezdüléseit a zajos,
kaotikus környezetben.
A festményein szereplő emberi alakok és a víz formálta gesztusaik jelképes kifejezői a
belső válságoknak, félelmeknek és félreértéseknek. Részben kontrollált technikával
alkotott akrilfestményei realisztikus figurákat ábrázolnak, amelyeket mintha
környezetük majdnem feloldana, mintha maguk is ugyanabban az anyagállapotban
léteznének a vászon felszínén.
A színfoltokból építkező ábrázolásaiban az átmenetek és a rétegződés — a nagy
formáktól a legapróbb részletekig — távoli szemlélődésre hívnak, amelyen keresztül a
művek új dimenziója tárul fel. Csaba Nagyvári művészete rávilágít érzelmi világunk
sebezhetőségére és befolyásolhatóságára. Festményei a lelket és a hitet egyensúlyba
helyezik, önvizsgálatra és a kapcsolatok értékének átgondolására ösztönözve a nézőt.
Medgyesi Brigitta

Az érzéseim a vászonra költöztek
Amikor ecsetet fogok a kezembe, a világ kizárul. Az alkotás számomra belső utazás, ahol a lelkem legmélyebb zugait tárom fel. A színek és a formák világában elmerülve egy különleges, "flow" állapotba kerülök, ahol az idő és a tér megszűnik létezni.
A képeim a szívem lenyomatai. Minden ecsetvonásban ott rejtőzik egy érzés: öröm, bánat vagy épp a tehetetlenség vihara. Nem félek megmutatni a sebezhetőségemet, ettől lesz minden mű egyedi és személyes – egy darab belőlem.
Szeretem, hogy a képeim intenzíven élnek, ezért használom az akril élénk színeit és kísérletezem bátran. Különféle textúrákkal játszom, kerülhet a felületre paszta, újságpapír, vagy akár csillámpor. Ezek az apró "extrák" adják a képeim karakterét és mélységét.
Engedd, hogy a festményeim inspiráljanak arra, merd felvállalni és kifejezni Önmagadat. A Benned rejlő alkotóerő csak arra vár, hogy felébreszd!














