KIEMELT MŰVÉSZEK
Featured Artists















Annazsuzska
Pekár Ágnes

A képeim arról szólnak, hogy a színek és formák játéka, az egymáshoz való viszonyuk érdekel, ahogy kialakul a hangulat az érzés vagy a gondolat diktálta kifejezés, a harmónia, vagy éppen az ellentétek megjelenítése során a formák születésével, amikor a különböző technikai,mint a gesztusok, a rétegződés vagy a festőkés adta felület és más jellegű anyagok illetve technikák adják meg a szándékot, az egyensúlyt vagy épp a feszültséget, ami felszabadító érzéssel tölt el engem, és egyben szabad asszociációt enged a nézőnek.
Dr. Szécsi Ágnes
Festészetem a látható világ és a belső tájak közötti érzelmi híd, egy folyamatos párbeszéd a természet kézzelfogható szépsége és az emberi lélek megfoghatatlan rezdülései között. Alkotásaim középpontjában a természet örök körforgása áll: a tenger végtelensége, a vizek nyugalma és a virágok finom esztétikája számomra a szabadságot, a szüntelen változást és az élet törékeny egyensúlyát jelképezik. Műveimmel azt a mély, szinte szakrális kapcsolatot igyekszem láthatóvá tenni, amely az embert a környezetéhez fűzi.
Művészi utam gyökerei Munkácsy Mihály drámai monumentalitásához és az impresszionisták, különösen Claude Monet fénykezeléséhez nyúlnak vissza. Míg az előbbi a képek súlyát és érzelmi mélységét tanította meg, az utóbbiak a pillanat illékonyságának megragadására és a fény felszabadítására inspiráltak. Stílusomat a modern, érzelemvezérelt expresszív impresszionizmus és a kortárs szürrealista lírai festészet határmezsgyéjén határozom meg. Ez a kettősség teszi lehetővé, hogy a valóság talajáról elrugaszkodva álomszerű, vizuális világokat teremtsek.
Technikai megközelítésemben a szabadság és a tudatosság egyensúlyára törekszem. Alkotás közben a laza, lendületes ecsetkezelést részesítem előnyben, ahol a gesztusok szabadon áramlanak a vásznon. A vegyes technikát – az akril és az olaj együttes használatát – azért választottam, mert ez a módszer adja meg azt a gazdag textúrát és dinamikus felületet, amelyben a színek életre kelnek. A festékrétegeket gyakran késsel viszem fel, építve a kép térbeliségét, így a festmény nem csupán látvány, hanem tapintható anyagszerűség is lesz.
Színpalettám a belső állapotaim tükre. A vibráló kék tónusok dominanciája a csendet és a belső utazást szimbolizálja, melyet gyakran török meg élénk kontrasztokkal – arannyal, naranccsal vagy lilával –, hogy fokozzam az érzelmi hatást. A kompozícióimban visszatérő szimbolikus motívumok, mint a fény felé vezető átjárók vagy kozmikus elemek, a látványon túli valóságot kutatják. Ezek az elemek segítenek abban, hogy a nézőt kimozdítsam a hétköznapokból, és egy olyan meditatív állapotba vezessem, ahol a nyugalom és az intenzív érzelmek egyszerre vannak jelen. Hiszem, hogy a festészet az érzések univerzális nyelve. Nem csupán egy tájat vagy egy tárgyat akarok ábrázolni, hanem azt a belső történetet, amelyet a színek és formák együtt mesélnek el. Alkotásaimmal egy olyan világot szeretnék felépíteni, amelyben a képzelet és a valóság határai elmosódnak, lehetőséget adva a befogadónak, hogy saját emlékei és álmai tükrében találjon rá a kép valódi jelentésére. Számomra minden üres vászon egy újabb lehetőség a fény és a lélek rezgéseinek megragadására.
Knódel-Bednárik Anita
Kétgyermekes édesanyaként autodidakta művészként alkotok, gyermekkorom óta a rajzolás az egyik legfontosabb kifejezési formám. Az alkotás számomra belső utazás: meditáció, terápia és önkifejezés – a láthatatlan belső világom vizuális lenyomata. Absztrakt, nonfiguratív műveim nem előre megtervezett folyamat eredményei; intuitív módon, rétegről rétegre épülnek, organikus, ismétlődő struktúrák mentén, gyakran egy erős, sűrű központi magból kiindulva.
Alkotásaim célja nem csupán egy konkrét jelentés közvetítése, hanem az, hogy érzéseket és hangulatokat hívjanak elő a nézőkből. Fontos számomra, hogy ezek az élmények kapcsolódhassanak az én lelki világomhoz, ugyanakkor teret adjanak teljesen eltérő, akár ellentétes értelmezéseknek is.
Toronyi Ildikó

Toronyi Ildikó vagyok , alkotói tevékenységem középpontjában, a lélek érintése, a belső intuíció vizuális kivetítése áll. Munkáimmal a rejtett emberi tehetségek felszínre hozását és az érzelmi mélységek megmutatását kutatom. Hiszek abban , hogy a művészet egy közvetlen csatorna a tudattalanhoz, amely képes hidat képezni az egyén belső világa és a külvilág között. Régóta foglalkoztat a "fátyol", amely elválasztja a fizikai érzékelést egy tágabb , finomabb dimenziótól , valamint az , hogyan válhat ez az elválasztás átjárhatóvá a tudat számára . A technika számomra nem csak stilisztikai választás, képeimet kizárólag ujjal festem , henem a legbensőbb érzelmek primer , közvetlen formája. Ez lehetővé teszi, hogy a lélek mozdulatai szűretlenül a tapintás és a fizikai erő által váljanak láthatóvá. Koncepcióm középponti eleme a nem materiális tudatosság és a földi létezés közötti viszony vizsgálata . Ezt a kapcsolatot mint egy folyamatos , dinamikus párbeszédet értelmezem, ahol a magasabb szintű tudatosság és az emberi tapasztalás egymásba fonódik. Munkáim célja nem csupán esztétikai élmény létrehozása , hanem egyfajta belső rezonancia megnyitása a befogadóban . Azt a lehetőséget keresem , ahol a müvészet túlmutat önmagán , és a lélek közvetlen megszólításának eszközévé válik .
Kiss Dorina

Absztrakt festőművész
2017 óta tevékenykedem festőművészként, de a művészethez vezető utam jóval korábban, gyerekkoromban kezdődött. A festészet számomra mindig is egy különleges, szavakon túli nyelv volt - egy olyan tér ahol a belső világom formákká és színekké rendeződik. Intuitív módon alkotok: nem történeteket mesélek el, hanem hangulatokat, érzeteket, finom rezdüléseket fordítok át vizuális élménnyé.
Az absztrakt művészet számomra a szabadság tere. Nem keresem a konkrét ábrázolást, mert hiszem, hogy a festmény akkor él igazán, amikor a néző saját élményei, érzései és emlékei találkoznak vele.
Minden festményem egy nyitott kapu, nincs egyetlen helyes értelmezés, csak személyes kapcsolódások, amelyek minden alkalommal új jelentést hoznak létre.
Tingyela Stefánia
Művészi statement, ars poetica
Az évek alatt rengeteget játszhattam a színekkel, perspektívákkal, motívumokkal, magamról- magamnak tanítottam, a kísérleteztem, mint egy kisgyerek. Szeretném ezt a szabadságot közvetíteni amihez úgy gondolom, a nem hétköznapi motívumrendszereken keresztül vezet az út. Munkám célja a természet és az ember kapcsolatának bemutatása. A minket körülvevő sokszínűség, sok fajta élet – ember, állat, növény, gomba- egymásra utaltságának, törékeny harmóniájának és a modern élet rendszeridegenségének kérdésköre inspirál, munkám szerves részét képezi. A figyelmet kulcsként használom; így lesz bábból pillangó,- a szabad asszociációkból, szürreális képzettársításokból egy mélyebb megértés. Festményeimmel a szabad megismerés terét szeretném kinyitni, melyben a befogadó párbeszédbe kezdhet önmagával a változó világban elfoglalt helyéről.
Deákné Makovnyik Tímea

Képzőművész és művészetterapeuta
Munkáimban belső érzelmi folyamatokat jelenítek meg, gyakran zsigeri módon. Festményeim az emberi belső állapotokból indulnak ki; a test számomra érzelmi és pszichológiai tér, ahol feszültség, szégyen és belső konfliktusok jelennek meg.
A festés számomra egyfajta terápiás tér és ösztönös, önismereti folyamat, amelyen keresztül a bennem lévő érzések képi formát kapnak. A művészet és a pszichológia kapcsolata különösen foglalkoztat, képeimen keresztül ezt kutatom és vizsgálom. Munkáim a nézőt is bevonják: lehetőséget adnak arra, hogy saját, akár rejtett érzéseikkel szembesüljenek, és személyes élményeikkel kapcsolatba hozzák a látottakat.
Hiszem, hogy bár élményeink egyediek, mások is tudnak velük azonosulni, és saját érzéseikre ismerni bennük.
Fábián Szilvia

Budapesti autodidakta művész vagyok, grafikusi háttérrel. Alkotói gyakorlatom középpontjában az emberi érzelmek belső folyamatai, azok rétegzettsége és nehezen megragadható dinamikája áll. Munkáim nem konkrét narratívákat követnek, inkább érzelmi állapotokat és belső tapasztalatokat közvetítenek, teret hagyva a személyes értelmezésnek.
Műveimben meghatározó szerepet kapnak a hétköznapi, eredeti funkciójukból kiemelt anyagok – például fém szúnyogháló, gipsz vagy LED-fény –, amelyeket új kontextusba helyezve jelentéshordozóként használok. Számomra az anyaghasználat nem pusztán formai döntés, hanem a kifejezés szerves része: az alkalmazott elemek az érzelmi állapotok fizikai metaforáivá válnak, miközben saját anyagszerűségük is hangsúlyosan jelen marad.
Alkotásaimban visszatérő motívum a sérülékenység és a védelem, valamint a feltárás és az elrejtés közötti feszültség. A különböző rétegek, áttűnések és takarások finom egyensúlya olyan vizuális helyzeteket hoz létre, amelyek egyszerre engednek betekintést és tartanak távol. Ez a kettősség nemcsak a művek formavilágában, hanem a befogadásuk élményében is meghatározó.
Munkáimban kísérletező módon közelítek az anyaghoz és a jelentéshez: a vizualitás és a tapinthatóság határán létrejövő struktúrákat az érzelmi tapasztalatok érzéki lenyomataként értelmezem.
Kaszás Enikő

A festészet számomra a lélek és az anyag párbeszéde.Az alkotás folyamata nem előre megtervezett, hanem egy érzés, egy rezdülés pillanatában születik. A színek és formák ösztönösen követik egymást, ahogy a belső világom kivetül a vászonra.Munkáimban gyakran jelenik meg az emberi alak mint szimbólum – a lét, a csend, a belső figyelem tükreként.
Hiszem, hogy a művészet képes megmutatni azt a finom mezsgyét, ahol az érzelmek, a spiritualitás és a valóság összeérnek.
"......Alkotói módszered az intuitív festésre épül, amelyben a rétegzés, az áttűnések és a
gesztusok kulcsszerepet játszanak. A képeken jól érzékelhető, hogy a festői folyamat nem egy
előre rögzített terv végrehajtása, hanem fokozatos építkezés, amely során a kép belső logikája
alakítja a végső formát.
A vizuális nyelv következetes: a figurativitás és az absztrakció határán mozogsz, anélkül,
hogy bármelyik irányba végleg elköteleződnél. Ez a köztes pozíció erősséged, mert
lehetőséget ad arra, hogy a képek egyszerre legyenek személyesek és általános érvényűek. A
motívumok nem zárják le az értelmezést, hanem továbbgondolásra ösztönöznek.".......
KURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY - kiemelt részlet / Kaszás Enikő
Vörös Réka Virág
Kurátor, A.P. Art Galéria
Kovács Éva

Márai Sándor mondja Vendégjáték Bolzanóban című regényében: "Nem tudok írni, amíg nem ismertem meg a világot...Mindent el kell költenem arra, hogy egyszer írni tudjak. Az életet és mindent, amit az élet ad. Drága mulatság, írni…"
Hosszú út vezetett engem is idáig. Épp 33 év. Beavatások sora tett azzá, aki most vagyok. Szobraim e sorsnak tükörképei.
Szellemi, gondolati, érzelmi valóságokat kívánok megfogalmazni, anyagba kötni, lehorgonyozni tudatos-tudattalan ide közénk, hátha jobban értjük.
A réz kezes jószág: hevíthető, hajlítható, nyújtható, alakítható annyira, amennyire engedi. Gyönyörködöm benne, világszép melegséges színei lenyűgöznek.
Igyekszem méltó lenni hozzá.
".......A Mag, Keresztből született, Őrző, Magány és Kérlek! – különösen érzékeny és következetes anyaghasználattal megfogalmazott, belső és spirituális dimenziókat érintő művészi világot tár elénk.
A vörösréz anyagában rejlő ősi erő és nemesség kiválóan szolgálja azt a szellemi és érzelmi töltetet, amely minden munkádban tetten érhető: az emberi lét határhelyzeteinek, az isteni és földi közötti átjárások, valamint a lélek állapotainak vizsgálatát.
A szobrok mindegyike magában hordozza az emberi test, a lélek és az anyag egységét – mintha a rézlemez maga is testté válna, amely a hőt, az ütést, a nyomást viseli, mégis megőrzi szépségét.
Vizuális nyelved redukált, szinte minimalista, ugyanakkor rendkívül expresszív. A fény és árnyék, a felület textúrája, valamint a formai tömörség együtt teremtik meg azt a spirituális atmoszférát, amely műveidet jellemzi. Mindez a kortárs szobrászat azon vonulatába illeszkedik, amely a "belső formát" keresi – a megfoghatatlan lelki tartalom plasztikai leképezését.
Az Angyal és a Dáma műveid egy olyan közegben jelennek meg, amely sokszínű anyaghasználatot, személyes és spirituális témák megjelenítését, valamint a kortárs művészeti pozíciók nyitott párbeszédét hozza létre.
......a kiállításon bemutatott két mű tiszta, továbbgondolt folytatása annak az alkotói nyelvnek, amelyet a korábbi szakvéleményben is hangsúlyosan azonosítottunk: a spirituális és emberi állapotok anyagba kötésének szándéka, a réz és a fa együttműködésének szerepe, valamint a belső tartalmak személyes, mégis univerzális vizualizációja.
Az Angyal vörösrézből készült, edzett, nyírt, hajlított és kalapált formában, fa alapon. A korábbi műveidhez hasonlóan az anyaggal való közvetlen fizikai párbeszéd – a nyom, az ütés, a hő, a hajlítás látható jelenléte – most is erőteljesen érzékelhető. Ami ezt a munkát karakteressé teszi, az a forma teatralitása, gesztusrendszere és kifejező, felfelé nyúló mozdulata.
A szobor figurális elemei jelszerűvé finomodnak: a szárnyra emlékeztető motívum, az ég felé irányuló dinamika mind a transzcendencia irányába mutatnak. Ezt erősíti az anyag természetes színhatása, amely festői minőséget kölcsönöz a munkának. A testet idéző formák, a függőleges kompozíció és a finoman hajlított testfelület szoros rokonságban áll a korábbi műveid spirituális fókuszával, ugyanakkor az Angyal esetében megjelenik egy újabb, narratívabb gesztus: a forma nem pusztán szellemi állapotot hordoz, hanem konkrét szimbolikus alakot is teremt.
A Dáma fa és vörösréz kombinációjára épül, és egészen más jellegű karaktert ad, mint az Angyal.
Lágyabb, organikusabb, belsőbb hangoltság jellemzi. A formák felfejtett egyszerűsége, a tiszta kontúrok, valamint a réz pászmái és sávjai ritmust hoznak létre, amely vizuális értelemben egyensúlyt teremt a masszívabb, szoborszerű jelenlét és a finom, rajzolt vonalérzékenység között. Bár nem leíró, mégis erős arcél-élmény jelenik meg benne, mintha a fa megőrizné magában a szellemi lenyomatot. A két mű együtt különösen erős párt alkot a kiállításon: az Angyal a transzcendens kimozdulás, a Dáma az emberi belső nézőpont megtestesülése. "
KURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY - kiemelt részlet / Kovács Éva szobrász művész
Vörös Réka Virág
Kurátor, A.P. Art Galéria
Zilahi-Sebess Ágnes

Kedves Érdeklődő!
Bizonyára Te is érzed, hogy emberi sorsunk egy küzdelmes utazás a végtelen, bizonytalan tengeren, ahol nap mint nap nézünk szembe viharokkal, győzelmeket és vereségeket élünk át. Mindeközben mindannyian vágyunk a békés kikötőre, ahol elcsitulnak a hullámok, a külvilág zaja halk morajjá szelídül, ahol megnyugvást és harmóniát találunk.
Alkotásaimmal célom, hogy ezt a szunnyadó életérzést, a szépség iránti örök vágyat színekkel, formákkal, kellemes megjelenítéssel fölerősítsem, átadjam, életre keltsem.
Rajzolást és festést jórészt autodidakta módon sajátítottam el, Bakos Szilvia tanárnő és Püspöki Anita festőművésznő iránymutatásával, kipróbálva – gyakorolva így a rajzszén, az aquarell, az acryl és az olajfestés technikákat.
Meggyőződésem, hogy a jó festmény nem egyszerű dekoráció, inkább olyan személyes vallomás, amely pozitív érzelmi töltéssel gazdagítja, díszíti környezetünket, hozzájárulva ahhoz is, hogy egyensúlyba kerüljünk a világgal és önmagunkkal.
"A Rejtőzködő szerelem című festményed középpontjában az emberi intimitás és önkifejezés kettőssége áll. A nőalak magabiztossága és rejtőzködése egyaránt megjelenik, amit a fekete és vörös színek drámai kontrasztja is erősít. A diagonális és vertikális szerkezeti vonalak stabilitást adnak, miközben a háttér finoman texturált, így a figura érzelmi jelenléte dominál.
Az arctalanság nem hiány, hanem tudatos általánosítás: a női archetípus szimbólumává emeli az alakot.
A Szabadság csodája ezzel szemben a spirituális felemelkedés vizuális metaforája. A felhők közé függesztett alak a lebegés és vágyódás szimbólumaként jelenik meg. A kék és fehér tónusok harmóniája fényt és reményt közvetít, a madarak mozgása pedig a belső szabadság allegóriáját teremti meg. A kompozíció oldott, mégis tudatosan szerkesztett, a fény-árnyék játék a realitás és az álom határán tartja a jelenetet.
......
A Kibontakozva I-II. alkotásod kifejezetten karakteres és ikonikus. A női alak profilban ábrázolva jelenik meg, monumentális, szinte lebegő kalapformák közé ágyazva. Ezek a formai elemek vizuális metaforaként működnek: a nagy, íves, színes felületek a személyiség kitárulkozását, a változást és a transzformációt jelölik.
Korábbi szakvéleményedben hangsúlyoztuk, hogy erősen építesz a női archetípusra és az önazonosság érzelmi rétegeire. A mostani mű ezt az irányt még egyértelműbbé teszi: a nőalak arcvonásai határozottabbak, a profil szinte emblémaszerű. A színek kontrasztja – különösen a kék, vörös és sárga felületek találkozása – nemcsak dekoratív, hanem érzelmi tónust is ad a műnek.
........
A két festmény egységes vizuális struktúrára épül, amelyet a női figura központi szerepe, a dekoratív, hullámzó és kontúrozott formavilág, valamint az íves, organikus kompozíciós megoldások határoznak meg. Az erőteljes színkontrasztok nemcsak a képek belső ritmusát alakítják, hanem vizuálisan is szoros kapcsolatot teremtenek a két mű között, egyértelműen azonosíthatóvá téve őket egy közös alkotói gondolkodás részeként."
KURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY - kiemelt részlet / Zilahi-Sebess Ágnes
Vörös Réka Virág
Kurátor, A.P. Art Galéria
KrixKrax - Kóczán Kriszta

Eredeti szakmámban, az orvoslásban minden döntésnek súlya van, és emberéletek múlnak rajta. A festészet a szabadság tere, itt bármit megtehetek, kipróbálhatok, kísérletezhetek, hibázhatok és újrakezdhetek anélkül, hogy bajt okoznék. Ez a szabadság az, ami jókedvű energiát ad, és ami által a képeim őszintén, kötetlenül sugározhatják a bennem élő életigenlést. Számomra a festés nemcsak alkotás, hanem gyógyító folyamat, mely segít a minket körülvevő és a bennünk élő szépséget észrevenni és ünnepelni a nehézségek közepette és annak ellenére. A taposómalom szürkeségét a tobzódó színekkel ellensúlyozom. A városok, a tájak, az emberi történetek vizuális lenyomatát akvarell, akril és pasztell technikával formálom derűvé és harmóniává. Így válik a művészeti tevékenységem hálaadó imádsággá. Célom, hogy a néző is rátaláljon arra a szeretetre és örömre, amelyből születtek.
Amióta a festészet iránti lelkesedésem utat tört magának, neves hazai és külföldi művésztanárok irányítása alatt minden lehetőséget megragadok a fejlődésre. Részt vettem a Fonyódi alkotóház és a Zamárdi-Kőhegy művésztelep képzésein - Tálos Ágota, Sebestyén János és Zsóka László kurzusain, valamint Sipos Loránd festőiskolájában, tagja vagyok a Bold School nemzetközi alkotó közösségnek. Eközben alkotó tevékenységem túlnőtt a hobbi művészet keretein, 2024. nyarán megnyitottam önálló Műterem Galériámat Sopron szívében, a Várkerületen. Kíváncsian várom, hova vezet még ez az út...
"....Az akvarell, akril és pasztell között természetes könnyedséggel mozogsz; a médiák közti
átjárás a munkáid egyik védjegye. Az orvosi hivatásban megélt fegyelem és a festészetben
megélt feloldódás találkozása módszertanilag is érződik: jó arányérzékkel engeded be a véletlent, de mindig marad a képen egy finom szervező elv. A színhasználatod tudatosan a derűt és az életigenlést szolgálja; a "tobzódó színek" nálad nem puszta díszítés, hanem hangulati meghajtó"...
KURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY - kiemelt részlet / Kóczán Kriszta
Vörös Réka Virág
Kurátor, A.P. Art Galéria
Patyi Olga

Gyermekkorom óta vonzódom a képzőművészethez.
A festészet iránti elköteleződés az orvosi egyetemen , Xantus Gyula festőművésszel való meghatározó találkozásom után alakult ki. Tőle és további mestereimtől, Alexovics László szobrászművésztől, Hefter László üvegművésztől és Barabás László festőművésztől alapvető szakmai fogásokat sajátítottam el, a művészi izlésemet messzemenően alakították.
Orvosként is folytattam a festést, évtizedekig kint a természetben alkottam, szerettem elvonulni.csak a kompozício megformálására koncentrálni.Emellett portrékat és vallási tárgyú képeket is festettem.Többnyire pasztellel dolgoztam,ill.linómetszeteket is készítettem.
At ezredforduló aztán egy új művészeti korszak kezdetét hozta számomra Barabás László festőművész Studiójában.Új technika, új témák, átitatva az alkotás szenvedélyével. A pasztellszíneketaz izgalmas élénk színvilág váltotta fel.
Elbűvöl a világ szépsége a maga sokszínűségével.(Öröm, bánat, fejlődés, pusztulás, megújulás)Mindezt magamon átformálva igyekszem megjeleníteni,hogy mindenki számára,aki megnézi,örömforrás legyen.
"........A műveid vizuális ereje a kompozíciók áttekinthetőségében, a fény–árnyék arányok érzékeny
kezelésében és a témaválasztások természetességében rejlik. A festményeid a szemlélő
számára könnyen befogadható terek, ahol a látvány nem harsány, hanem megnyugtató. Ez a
fajta vizuális lélegzés érett szemléletre utal.
.......
A festői gondolkodásmódod nagyon természetes: nem túlelemző, nem intellektualizált, hanem
érzékelésre, szeretetre és élményre épül. A színekhez való kötődésed harmonikus; a fények
atmoszférateremtő erejét jól érzed. Módszertanilag a megfigyelésből induló, majd festői
gesztusokkal gazdagított építkezés jól felismerhető, és ez nagy erősséged. A pasztellben való
otthonosságod külön figyelmet érdemel, mert ez a médium különösen jól illik a hangulati
festészetedhez."....
KURÁTORI SZAKVÉLEMÉNY - kiemelt részlet / Patyi Olga
Vörös Réka Virág
Kurátor, A.P. Art Galéria
Schmidt Monika

Alkotói utamat a kettősség határozza meg: a mindennapokban az egészségügy fegyelmezett világában szolgálok, míg a vászon előtt a teljes, korlátok nélküli szabadságot élem meg.
A festészet iránti elköteleződésem a 2000-es évek elején kezdődött. Egy évtizeden át tartó intenzív alkotói korszak, számos kiállítás és egyéni bemutatkozási lehetőség után az élet úgy hozta, hogy távolabb kerültem az ecsettől. Bár ez a csendes időszak nehézségekkel teli volt, mélyen belül mindvégig éreztem: az alkotóvágy csupán várakozik, hogy egyszer új utat törjön magának.
A valódi áttörést 2025 eleje hozta el. Az évek során elfojtott kreatív energiák szinte elemi erővel robbantak ki belőlem; azóta szomjasan, szinte habzsolva ragadok ecsetet. Képeimen újra megjelent a lobogás, a lüktető színek és az a sajátos látásmód, amelyen keresztül az érzelmeim szűrőjén át mutatom meg a világot.
Tagja vagyok az Újpesti Művészek Körének és a Vízfestők Társaságának, alkotásaimmal pedig sikeresen szerepeltem több szakmai pályázaton is. Művészi újrakezdésem egyik legfontosabb állomása a 2026 tavaszán, az Újpesti Polgárcentrum Szalonjában megrendezett "Jelen lenni" című egyéni kiállításom volt, amely mérföldkövet jelentett számomra az önkifejezés útján.
Alkotói hitvallásom
Számomra a festés a legtisztább önmegvalósítás. Egy lehetőség arra, hogy szavak nélkül is megszólítsam az embereket, gondolatokat ébresszek és érzelmeket mozdítsak meg a nézőben.
Dinamika és habitus: A vászon előtt a lehető legnagyobb szabadság megélése vezérel. Gyorsan, ösztönösen alkotok; az akril festék textúrája és száradási tempója tökéletesen simul türelmetlen, lüktető habitusomhoz.
Őszinteség: Bár minden alkotási folyamatot végigkísér a művészi kétség és a megfelelés vágya, ez a belső vívódás teszi a munkáimat valódivá.
Célom nem csupán az esztétikai élmény nyújtása: őszintén remélem, hogy képeimmel sikerül megérintenem a befogadó lelkét, és egy pillanatra közös érzelmi hullámhosszra kerülnünk.
Galantai Monika

Galantai Monika lengyel–magyar származású autodidakta művész, Londonban illetve Budapesten él és alkot. Munkái a jelenlét, átalakulás és összekapcsolódás meditatív vizsgálatai, amelyeket tinta, szitanyomás és vegyes technikák segítségével fejez ki.
Természet, filozófia és spiritualitás inspirálta alkotásai vizuális meditációként működnek, párbeszédet teremtve médium és néző között – egyensúlyt keresve káosz és harmónia határán.



























